Vállalkozás Magyarországon. 1. rész.
Magyarország Alaptörvényének XII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.
Vállalkozó csak azt a tevékenységet folytathatja, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) bejelentett. Ugyanakkor NAV a vállalkozó regisztrációjánál általában nem ellenőrzi és figyeli, hogy a vállalkozónak van-e joga a választott tevékenység végzésére, tehát ez a kérdés a vállalkozó felelősségéhez tartozik, a vállalkozónak az a kötelezettsége, hogy tájékozódjon és megfeleljen a kívánt tevékenységi körére vonatkozó szabályoknak.
A vállalkozói tevékenység egyénileg és társasan is végezhető.
Itt röviden ismertetem meg a vállalkozás egyéni formáinak fontosabb jellemzőit.
Ha a magánszemély vállalkozói tevékenységet kíván folytatni, de nem szeretne jogi személyt megállapítani, akkor két alapvető lehetősége van. Mindkét lehetőségnek az a közös jellemzője, hogy a vállalkozó teljes vagyonával felel vállalkozói minőségben szerzett tartozásaiért.
Adószámos magánszemély.
A magánszemély a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) kérheti vállalkozói adószám kiadását. Az eljárás meglehetősen egyszerű, csak egy formanyomtatványt kell kitöltenie, be kell mutatnia a személyazonosító okmányokat, fontos azonban, hogy a kérelmezőnek magyarországi lakcímmel rendelkeznie kell. A formanyomtatványon többi adatok közül azt is kell feltüntetni, hogy a személy milyen tevékenységeket szeretne folytatni. Az adószám kiadása ingyenes. Az adószámos magánszemély választhatja az alanyi adómentességét, amely maximum 12 millió forintos éves bevétel mellett lehetséges.
A magánszemély jövedelemszerzés esetén számlát állít ki. Ha az adószámos magánszemély a számláját kifizető részére állítja ki, akkor a kifizető megállapítja és levonja a szükséges kifizetéseket, a nettó összeget pedig megfizeti a vállalkozónak, ha pedig a számla magánszemély részére készült, akkor a vállalkozónak kell megállapítani és levonni az adóelőleget és a járulékokat. Az adók és járulékok mértékeit törvény határozza meg, és ezek nagyságrendileg körülbelül megfelelnek egy alkalmazott munkavállaló által fizetendő adóknak és járulékoknak (az adóalap a bevétel mínusz tényleges vagy 10%-os átalányköltség).
Ennek a vállalkozási formának az az előnye, hogy minden adót és költséget csak a számlázáskor, tehát a bevétel keletkezésekor kell megfizetni. Ha azonban az adószámos magánszemélynek nem keletkezik a bevétele, akkor nem keletkezik adó- és egyéb kiadása sem. Legjobban megfelelhet azoknak a vállalkozóknak, akiknek munkaviszonya vagy egyéb jövedelemszerzésre irányuló, társadalombiztosítással járó jogviszonya fennáll, és a vállalkozása nem eredményez rendszeres jövedelmet.
Egyéni vállalkozó, EV
Az egyéni vállalkozói státusz megszerzésének legegyszerűbb módja a webes ügysegéden történő regisztrációja: https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/, amelyhez bármely Kormányablakban lehet kérni az „ügyfélkapu”-s regisztrációt, valamint magyarországi lakcímmel is rendelkeznie kell. A regisztráció ingyenes. Az egyéni vállalkozókról és tevékenységeikről szóló nyilvántartást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezeti.
KATA-s EV
Az egyéni vállalkozó választhat kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA), valamint az alanyi adómentességet is, amely legfeljebb 12 millió forintos éves árbevétel mellett érhető el.
Ebben az esetben a vállalkozó az alábbi rendszeres költségeket viseli:
– havi 50 000 forint fix összegű adó (ha a vállalkozó főállásban dolgozik, akkor 25000 forint, azonban a leendő pénzbeli ellátások emelése érdekében választhat nagyobb összegű (75000 forint) adót is),
– évente egyszer a Kereskedelmi és Iparkamara tagsági díja (jelenleg 5000 Ft),
– évente egyszeri iparűzési adó befizetése (az egyéni vállalkozó székhelyétől függően, Magyarország egyes településeiben nincs ilyen adó, a törvényi maximum pedig 2%).
A fenti kiadások nincsenek összefüggésben a vállalkozó jövedelmével, de a vállalkozó esetenként mentesül a havi 25/50/75 ezer forint összegű adó fizetése alól, például betegség, szülési szabadság esetében stb.
Abban az esetben, hogy ha egy KATA-s egyéni vállalkozó több mint 3 millió forint összeget számláz ki egy évben egy ügyfélnek, akkor 3 milliót meghaladó összeg után 40%-os adót kell fizetni, amelyet vagy a vállalkozó ügyféle fizet, ha az ügyfél magyarországi illetőségű, vagy maga a vállalkozó, ha az ügyféle külföldi személy.
Valamint abban az esetben, ha egy KATA-s egyéni vállalkozó éves jövedelme meghaladja az évi 12 milliót, akkor 12 milliót meghaladó összeg esetén 40 % adó keletkezik.
Fontos megjegyezni azt is, hogy ha a KATA-s vállalkozó megszünteti a KATA-státuszt, abban az évben, valamint az azt követő 12 hónapban ezt a státuszt nem választhatja újra.
EV
A nem KATA-s vállalkozó adózása jóval bonyolultabb szabályok szerint történik.
Ebben az esetben a vállalkozó tényleges nyereségéből (bevétel mínusz költségek, tényleges vagy költségátalány formában, ha az éves bevétel nem haladja meg a 15 millió forintot, kiskereskedelem esetén évi 100 millió forint) a törvényben meghatározott adóelőleget és járulékokat fizet.
Ugyanakkor az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér
112,5 százaléka, ez a minimum adóalap. Eszerint függetlenül attól, hogy a vállalkozó az adott hónapban tényleges bevételt szerzett-e, köteles adót és járulékokat fizetni, néhány kivételtől eltekintve (pl. betegszabadság, szülési szabadság, illetve legalább heti 36 óra főállású munkaviszony fennállása esetén).
A vállalkozó a KATA EV-hoz hasonlóan évente egyszer köteles a Kereskedelmi és Iparkamara tagdíját, valamint iparűzési adót fizetni.
Az egyéni vállalkozó tevékenységét legalább egy hónapra, legfeljebb három évre függesztheti fel. A tevékenység felfüggesztését be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
Az egyéni vállalkozó a tevékenységi formáját módosíthatja úgy, hogy egyéni céggé vagy egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá alakul át.
